Seprűvéna kezelése

A visszeresség az elhasznált vért a lábban a szív felé szállító vénás rendszernek a betegsége. Kialakulásában a legdöntőbb szerepe az öröklött hajlamnak van, de megjelenését provokálhatja a terhesség, fogamzásgátlók vagy hormonpótlók szedése, jelentős elhízás és más egyéb tényezők is.

A szövetekben elhasznált vér a láb vénáiban a gravitációban ellentétes irányban áramlik a szív felé. A vér csak egy irányú, csak a szív felé történő áramlását szelepszerűen működő, zárnak tökéletesen, akkor a vér egy része visszacsorog, s pangás alakul ki. A pangó vér kitölti a tágult, petyhüdt falu vénákat, s kialakul a visszeresség. A klinikai kép attól függ, hogy mennyi és milyen vastag ereket érint a betegség.

A tünetek, melyek általában 40-50 éves életkorban jelennek meg, nagyon változatosak lehetnek. Enyhe esetben csak seprűvénák, súlyosabb esetben a combon vagy a lábszáron, vékonyabb vagy egész kötélszerűn kidudorodó erek jelennek meg. Az esetek egy részében a tüneteket jellegzetes panaszok kísérik: lábfeszülés, lábduzzadás, éjszakai lábnyugtalanság, fáradtságérzés. Jellegzetes módon a visszeres panaszok gyakran nyáron, s főleg akkor jelentkeznek, amikor a láb nyugalomban van. A visszeres panaszok mozgás hatására elmúlnak, ugyanis a láb izompumpája serkenti a vénás keringést, segíti a pangó vénák kiürülését. Ez egy fontos jel a gyakran nagyon hasonló jellegű, de mozgásszervi eredetű lábpanaszok elkülönítéséhez, melyek ugyanis éppen mozgáskor fokozódnak, s nyugalomban enyhülnek. Érdekes módon a visszeres tünetek súlyossága általában nem arányos a panaszok súlyosságával, azaz nagyon enyhe visszerességet is kísérhetnek panaszok, ugyanakkor a súlyos esetekben nem mindig jelentkeznek panaszok.

A panaszokat különböző vénás keringésfokozó gélekkel, krémekkel vagy tablettákkal átmenetileg enyhíteni lehet, a tünetekre azonban ezek nem hatnak. Konzervatív kezeléstől a visszeresség nem csökken, nem múlik el, s a súlyosbodást sem lehet elkerülni vele. A vénatágulatok minden formája esztétikailag zavaró lehet, de a súlyos visszerességben szenvedőket még szövődmények kialakulása is fenyegeti. A kezelés indikációja tehát egyaránt lehet csak esztétikai megfontolás, a panaszok megszűntetése vagy a veszélyes szövődmények elkerülése. Természetesen más lehetőségek állnak rendelkezésünkre a nagyobb visszértágulatok kezelésére, mint a csak kozmetikailag zavaró, az egész láb vénás keringése szempontjából jelentőséggel nem bíró, egészen vékony értágulatok kezelésére.

Injekciós visszérkezelés

A bőr középső és alsó részében elhelyezkedő seprűvénák legelterjedtebb és leghatékonyabb kezelése az injekciós visszérkezelés, vagy más néven szkleroterápia. Ennek az a lényege, hogy az érbe egy olyan anyagot juttatunk, amely képessé teszi az összetapadásra. Amikor beinjekciózzuk az érpályába az anyagot, jól láthatóan elhalványodnak azok az erek, amelyekbe eljutott a szklerotizáló szer. Ezt követően azonban visszatér az eredeti vöröses-kékes színük, mert az injekcióval kinyomott vér visszáramlik az erekbe, ugyanis az összetapadáshoz a kezelt ér vastagságától függően több nap szükséges. Erre az időre kompressziós pólyával vagy harisnyával összenyomjuk az ereket. A kezelés után a lábon gyakran hasonló bevérzések jelentkeznek, mint vérvétel után, de az is előfordulhat, hogy a kezelt erekben megrekedt vér színezi sötétre a bőrt. Ezen foltok felszívódásához néha néhány nap, néha néhány hét szükséges. Ilyenkor természetesen kerülni kell a napozást is, ezért ezt a kezelést főleg napfénymentes időben, azaz ősszel, télen és tavasszal végezzük. Hogy egy embernek hány kezelésre van szüksége ahhoz, hogy kielégítő mértékben javuljon a lába megjelenése, attól függ, hogy milyen kiterjedtek a seprűvénái. A teljes tünetmentesség nem reális cél, de 60-70%-os javulás már nagyon látványos lehet.

Lézeres visszérkezelés